A HÉT ÚJ ESZKÖZ LEÍRÁSA
Affinitás- vagy Hasonlósági diagram (KJ módszer)
A hasonlósági diagram egy speciális ötletbörze, amely nagy mennyiségű rendezetlen adatot és információt a hasonló üzeneteiken alapuló, az elvonatkoztatás szempontjából egyre magasabb szintű csoportokba rendez.
A „Mi a probléma….?” típusú nehézség, dilemma megoldására használható. Általában csoportmunkában készül. A résztvevők a feltett kérdésre írásban, tényszerű mondatokkal válaszolnak. Ezeket a mondatokat azok hasonló jelentése, üzenete szerint csoportokba rendezik. Egy-egy csoport 3 mondatot tartalmazhat. A csoportnak a csoporthoz tartozó mondatok jelentése alapján új mondatot fogalmaznak a résztvevők. Ez az elvonatkoztatás 1. szintje. Ezután az új mondatokat rendezik 3-as csoportokba és az elvonatkoztatás 2. szintjeként az előzőhöz hasonló módon új üzenetet fogalmaznak. Végül fontosság szerint pontozzák a 2. szintű gondolatokat és ok-okozati kapcsolatokat (ez a következő, relációs diagrammal történhet) is keresnek ezek között.
Kapcsolati-diagram
A kapcsolati diagramok megjelenítik az összes, egymással összefüggő témák ok-okozati összefüggést, amelyek egy összetett problémában szerepet játszanak, és megjelenítik az okok fő forrását és az okozatok fő eredményét. Egyéni és teammunkában is végezhető.
A módszer nagyon egyszerű. A vizsgált témákat kör alakban felírják egy lapra, majd végigmenve a témákon egyenként megvizsgálják, hogy a téma milyen másik téma oka. A két téma közé egy az októl az okozatig tartó nyilat húznak. A legtöbb kifelé irányuló nyilat tartalmazó téma a fő forrás és a legtöbb befelével rendelkező a fő eredmény. Ez a módszer alkalmazható a Hasonlósági diagram 2. szintű kijelentései közötti vizsgálatra is.
Fa-diagram
Ez az eszköz az átfogó kategóriák egyre mélyebb részletszintekre történő lebontására szolgál. Képes egy cél, megoldás vagy feladat eléréséhez szükséges szinteket feltárni. Készíthetjük felülről lefelé. Ilyen pl. egy berendezés anyagjegyzék listája, amikor egyre mélyebb szintekre adjuk meg az részegységek, alkatrészek listáját és mennyiségét. Következőkre keressük a választ: hogyan érhetjük el a célt, milyen módszerekkel érhetjük el a célt, milyen eszközöket használhatunk a cél elérésére, milyen összetevői vannak a témának, mi okozza a témát stb.?
Ha alulról felfelé megyünk, akkor egy kérdésre a Hasonlósági diagramhoz hoz hasonlóan válaszolnak a résztvevők és utána a „Miért…?” kérdésre válaszolva haladnak felfelé, létrehozva a különböző szinteket.
Mátrix diagramok
Ez az eszköz két vagy több elemkészlet közötti kapcsolatot mutatja. Minden kereszteződésben egy kapcsolat vagy hiányzik, vagy jelen van (melyet pl. egy „X” beírásával lehet jelezni), így információt ad a kapcsolatról. Három jel használata esetén (pl. ●: erős, Ꙩ: közepes. O: gyenge) a kapcsolat erőssége is feltüntethető. A mátrixdiagram lehetővé teszi viszonylag összetett helyzetek elemzését a dolgok közötti kölcsönhatások és függőségek feltárásával. Hat különböző alakú mátrix lehetséges: L, T, Y, X, C, R és tető alakú, attól függően, hogy hány csoportot kell összehasonlítani. Speciálisak a QFD (Minőség háza) és a Hoshin Kanri X mátrix.
Mátrix adaelemzés
Ez egy X, Y koordináták által meghatározott 4 területtel rendelkező mátrix, amelybe 2 tulajdonság pontszámai alapján kerülnek a vizsgált téma elemei (termék, piac, feladatok stb.), biztosítva ezzel azok osztályozását. Ilyen pl. a Boston Consulting jól ismert BCG mátrix, ahol a piaci részesedés és a piaci növekedés szerint helyezik el a cég termékeit.
Hálódiagram
Ez az eszköz összetett, bonyolult projektek feladatainak és kapcsolódó részfeladatainak megfelelő sorrendjének és ütemezésének megtervezésére szolgál.
Kiszámolja legkorábbi- kezdés, befejezés és legkésőbbi- kezdés, befejezés időpontját és a kritikus utat, amelynek feladatai nem csúszhatnak a véghatáridő betartása érdekében.
PDPC
A PDPC a fa diagramot használ, hogy azonosítsa a kockázatokat és az ellenintézkedéseket az alsó szintű feladatokhoz. E módszer egyik változata az FMEA. (Nem tévesztendő össze a PDCA ciklussal!)
